KÖRbe - KÖRbe...

Úgy élem az ÉLETem,
mint a félszemű kígyó,
mely farkába harapva
KÖRbe - KÖRbe mász.

Azt hiszi az ÉLET
ahogy VAN csak úgy JÓ,
s mást nem SZABADna,
csak BEfelé lát.

Szemét mereszti, forgatja,
vizslatja körül,
s egyre "MAG"át látja
"MAG"ának örül
és nem is tudhatja
mi VAN a KÖRön kívül.


Más szemszögből
más figyelemmel
más napszakban
más árnyékban
más hidegben
más melegben
más veremben
rezzenetlen...

MINDig ugyanazt LÁTja,
MINDig csak "MAG"át.
Félszemmel mutatja
neki, jelenét a Világ.

S ha mozdulna, engedne
ÖNMAGA gyötréséből;
Ha nem FÉLne, szenvedne
BIZtonsága elvesztésétől,

két SZEMmel is NÉZhetne
L-Átható-vá válna a KÜLVILÁG.
A TAPASZt a saját szeméről
ledörgölhetné egy faág.

Csadák részese lehetne,
de így végzi egybe.
ÖNMAGába belefeledkezve,
a VILÁGot KIREKESZTVE
Csak KÖRbe, csak KÖRbe,
csak KÖRbe, csak KÖRbe...

( Ja, hogy a Kígyó éve van???? ) :)

MAGamnak és NEKED SzerETETtel!

AGY(s ÁGY vagy HAS)menéseim MAGamtól és TŐled, hiszen egy TŐről FAKADunk, és SÍRva is FAKK Adunk ( mert nincs még FA Quadunk), vagy DALra meg TÁNCra aztán RÁNCra a MOSOLYtól és SZAR kalábra a SZEM körül és KÖRÜL-BELÜL (Mint KÖR ÜL, úgy BÉL ÜL! ) ÍRom és VÍVom  hARCom MAGamért, amit nem baj, ha csak MAGA(M) ért!

( Na most jól megszívattam a hejesírás ellenőrzőt!!! J  )

MINDen ÉRTem VAN, hogy ami VAN az ÉLETemben azt meg ÉRTsem?

CSIPegetek MAGamból – CSIPEGjetek MAGomból.

Talán legelőször 2011. december 31.

ÖNmeghaladás helyett Önmegelőzés J

Ha tükörkoporsóba zár az élet
s minden oldalról magad véled
felfedezni, s nem ismered.

Ha újra magadba ütközöl
s magad ellen küszködöl
az milyen élet?

Szorítanak a képeid
Rád telepszenek léteid
Így sóhajt a lélek:

Legalább egy oldal lenne üvegből,
hogy lássam magam, ott kívül :
Vagyok! S szabad!