2013. március 30., szombat





Mi a történetem a PÉNZ-ről?

Nem is az Enyém! A történet se! J Hiszen van másnak is ilyesmi a PÉNZről.
Nem szeretem a Pénzt. Akinek sok Pénze van az biztos nem tisztességes úton szerezte.
„Ennek még a bőre alatt is PÉNZ van!”
Gyerekkoromban ritkán volt Pénzem, amit elkölthettem.
Ha kaptam, akkor pici örömmel és nagy bűntudattal költöttem el.  Mint valami könyöradományt!          „ Nem dolgoztam meg érte!”
„A Pénzért meg kell dolgozni!” „Nem hullik az égből a Pénz!”  „Lopom én a Pénzt?”
„Nem szarom a Pénzt!” „Addig nyújtózkodj amíg a takaród ér!” „Nagy lábon élni!” Mindenki hallott már ilyeneket!  Meg az alábbiakat. (Tegye fel a kezét aki nem!) J
Ha valamire vágytam: „Nekünk nem telik erre.”
„Mi nem engedhetjük meg magunknak.”
„Ne fogadj el semmit a szomszédoktól.” (Ennivalót? Talán – ne gondolják, hogy szegények vagyunk? – Majd később a kérésről… elfogadásról. Csak, hogy el ne felejtsem; ide írtam – magamnak! )
  „Szégyen a szegénység!”  Tabu a Pénzről beszélni.
Szülők plusz munkát vállalnak, hogy minden ki legyen fizetve, hogy legyen tartalék, hogy MINDEN-t megadjanak a gyereknek!     És nem VELEM foglalkoznak!!! (B.meg!)
A Pénz fontosabb mint ÉN!
Jobban szeretik a Pénzt mint ENGEM!
Aztán szakításkor:  Az nagy érvágás lenne Nekem, ha szakítanánk. (Hány tevét adott értem? J  )
Az érvágás szót a Pénzhez szokták használni, nem?        Akkor most mi VAN?
Aztán: Ha lenne X összegem akkor felvállalnálak.     Már megint a Pénz az akadálya a boldogságomnak?
Már megint mi a fontosabb?
„Ha a kártyában szerencséd van, akkor nincs szerencséd a szerelemben!”  (Miért ne lehetne a kettő EGYÜTT? )
„Nem számít, ha szegények is vagyunk, csak  szeretet  legyen!” (Persze! Boldogan éhen halni! Kurva jó lehet! Látom a boldog mosolyt a felravatalozott arcukon! J )
„ Szerelemből nem lehet megéli!”  Dehogyneeeem… ;P
„Pénzért nem lehet Szeretetet venni!” (Még azt is! De olyat is! )
„A PÉNZ nem boldogít!” De jó ha van!
 „ Ne herdáld el a Pénzt!”  DE! „Pénzért mindent megvehetsz!”
 „Olyan dolgokra használd, amit majd hasznosítani tudsz! Ami hasznot hoz!”
"PénzMágia" "PénzMágnes"

1./ Ha pénzed van, annyi mindent megvehetsz.
Autót és egy szép lakást.
De igaz értéket szívedben keress.
Sose nézd a csillogást!

Refr 2x.
Nem lehet boldogságot venni.
A szegény néha gazdagabb.
Amiről azt hitted, hogy szép lesz,
csak egy múló pillanat!

2./ A végtelen soha nem lehet tiéd,
hiába is hajszolnád.
Van mindened, de csak voltak álmaid.
Én már sose várok rá!

Na? Velem énekeltétek? :) 

„Fialtatni kell a Pénzt!”
Nahát „fiacskám” én ehhez nem értettem  - a fialtatáshoz.
Sőt! Még a házasságaimból sem jöttem ki jól mint a legtöbb ügyes NŐ – anyagilag.
Szlogen a családban: „Igen – igen szegények vagyunk, de jól élünk!” Akarok ÉN továbbra is így élni?
Ha úgy vesszük tényleg jól élek, mert nem gondolom, hogy olyan SOKat kéne akarnom, ahogy elvárják Tőlem… Nem csinálok belőle GOND-ot.
Lehet másnál is vannak hasonló szlogenek. Nézzetek csak egy kicsit körül a felmenőitek szava járásában vagy saját szótáratokban.
Ja! „A PÉNZnek szaga van!”  Mert elárulja, hogy hogyan, honnan szerezted?( A konyhában dugdostad a sublót fiókban! J )
De, baromi jó lenne sok PÉNZT nyerni a lottón és jól elkölteni! Milyen Boldog lennék akkor!
Akkor meg a sok PÉNZ lenne a GONDod! Jól gazdálkodj vele. El ne veszítsd! Rád ne szálljanak a kölcsönkérők! Ki ne nyírjanak miatta! De egyébként meg jól elszórnád a Világban mindenhol olyan csodákra, amiknek a  megélését, emlékét  nem veheti el Tőled senki. Meg 5.000 Ft-ért innál egy pohár whiskeyt mi?
Most mivel annyi van amennyi van és amennyi MOST épp kell így baromi jól érzem MAGam!
Fityiszt mutatok a PÉNZ Úrnak! Nem hajbókolok a lába előtt. Eddig is volt valahogy és ezután is lesz!
( Esetleg most Húsvétkor tojik a Nyuszi! J )



2013. március 28., csütörtök
















Újjá Születés

Ma úgy ébredtem föl,
mintha nem lett volna tegnap!
Mint mikor a Föld
Új korszakra virrad.

Nem voltál Te sem.

Pedig kerestem, kutattam,
hiányzott a gyötrelem,
nélküled, érted, miattad
s voltam Jövő - telen.

Üres fejemben csak kérdőjelek!

És jó volt! Végre!
Mennyei Béke
szállt lelkemre, s testemre.
Tagjaim elernyedve.

Mosolyogtam Tudat - talanul.

Tik - tak, mi ez az idő?
s amit látok - mi ez a tér?
Mi ez a megélhető, s érezhető
s magába fogadó létezés?

A Csodás, Boldog ÉLET!

Ülni, állni, feküdni benne.
Mintha minden állandó lenne.
S közben figyeled, hogy Elméd
- hogy ne unatkozzon -

Értelmezné: Mi ez a kép?

És csak felismered a tisztaságot Fejedben!
És látod a tágasságot Szemeddel!
És hallod a madárcsicsergést a Füleddel!
És érzed, hogy jól vagy ...  a Testeddel!

És CSAK VANnak a dolgok!
És ÉN is CSAK VAGYOK!

Semmi más
szédítő látomás
keresés, kutatás
címke aggatás
hasonlítgatás
megnevezés
ítélkezés...

CSAK a Puszta LÉTezés!

( És körül néztem a szobában. És megláttam a bögrémet amiből reggelente iszom a tejeskávémat.
 KB. 15 évvel ezelőtt csináltattam, hogy jól induljon a NAPom.
 És az van ráírva, hogy: "Élvezem, hogy létezem" Na? Mekkora rendező az ÉLET? :)  )


2013. március 26., kedd













(...a NAP-ot akartam, s elégett minden...)

A Cél  és  Én!
Azért nem tudok Célt kitűzni, mert nem foglalkozom azzal, hogy milyen helyzetben vagyok.
Félek, hogy el kell érnem valamit! Jaj! És, ha nem lesz jó?
„ Majd lesz valami.” De! Zavar, hogy a társadalom elvárja: „Neked már nem itt kéne tartanod!”
- és emiatt foglalkoznom kéne vele, de nem teszem.  Mert megengedem magamnak, hogy elfogadjam ezt a helyzetet és azt, hogy Én ne gyötörjem magam emiatt.
Nem akarok 1 cél felé menni, mert félek, hogy nem veszek észre izgalmasabb, jobb érdekesebb dolgokat, ha csak egy felé haladok. Beszűkülök.
Mert „ Ha kitűztem a célt akkor el kell érnem!”  Afelé kell haladnom, mert azért tűztem ki, hogy elérjem. „ Nem gondolhatom meg magam!”
„Nem csinálhatok a számból segget!”
„Milyen ember vagyok akkor, ha feladom a célomat?”
„ Célnak lenni kell!” „Valamit el kell érni!”
 „ Céltalanul nem lehet élni! Csak bele a vakvilágba! Sodródni!?” „ Fejlődni kell!”
„Teremteni kell!” „Meg kell valósítani dolgokat!”
Jó Dolgokat! Ha elég jó Célt nem találok ki akkor közepeset minek?
Én döntsem el, hogy elég jó-e a Cél?  Nekem vagy másnak is? „Mindenkinek jó legyen?”
„Nem lehetek önző!” Más hogy ítéli meg a Célomat? „Lehet, hogy hülyének fognak nézni?”
Azért nem tűzök ki Célt, mert nem tudom, hogy mindenkinek jó lesz-e amíg haladok az úton, amíg  megyek a Cél felé és akkor, ha elérem amit akarok!
Vagy folyton módosítok, finomítok rajta ezért nem is világos igazán, hogy hová megyek, és ez zavart okoz – így hagyom a fenébe az egészet.
Vagy, ha már majdnem elértem , akkor nem futamodok-e meg – mert csak azért tűztem ki, hogy megfeleljek, hogy nekem is van Célom!
Így nem is beszélgetek emberekkel, mert megkérdezik, hogy : Te mivel foglalkozol? –és akkor nem tudok mondani valami fontosat – az szar! „ Szar vagyok!”
Vagy azért futamodok meg, mert közben más valami kezdett el érdekelni.
Miért érdekel mindig más? Miért nem vagyok „Kitartó”?
Minek állok ellent –mint Motíváció?  A változásnak! Az állandóságnak!
Ha nem érem el a célt, nem csinálok meg valamit akkor mi veszteni valóm van?
„ Hogy majd életem végén bánni fogom, amit nem tettem meg! De lehet azt is amit megtettem! „
„Nem lesz mit mesélnem!”  „Nem Éltem!” „Nem lesz mire emlékeznem!”
 „Meg ne bánd, amit teszel!”  Nem akarok bánatot-ezért nem teszek semmit!
Aztán azt mondják majd rólam: „Egész életében nem tett semmi hasznosat!”
Veszíteni való? : jó Nő-jó Anya- jó Szülő- jó Társ- jó Szerető-jó Szomszéd- jó Kolléga –ha nem teszek VALAMIT az orruk elé! Elveszítem a Jóságomat! Hogy úgy emlékezzenek rám – voltam Valaki!
„Nem  lesz belőled Senki!” „Utcaseprő akarsz lenni?” „ Még wc -pucolónak sem vagy jó!”
„Majd ÉN megmutatom, hogy leszek Valaki!” Mivel nem tudom hogyan, ezért csak kutakodom folyamatosan és lankadatlan!
Egyszer csak majd megtalálom, hogy hogyan lehetek Valaki!
Hogy elfogadjanak! Hogy ne lógjak ki a sorból! Hogy szeressenek!
Egyszer majd csak találok egy olyan dolgot, amit senki nem tud csak ÉN! (Addig azt kutatom, hogy egyáltalán mit tudnak mások!? hogy nehogy ugyan arra jöjjek rá, mert az gáz!) 
Vagy ÉN jövök rá valami Fantasztikus dologra! De addig csak csipegetek, gyűjtögetek…
 ( Basszus! Fizikailag is ezt csinálom! A lakásom rejtett zugai… J  )
„ Várom a sült galambot!” „ Eljön még az Én időm!”
Aztán majd egyszer csak rájövök Valamire! Kipattan a fejemből valami!
(Egyébként általában mindenre találok megoldást! J és abból ami kéznél van! Ami már az enyém! )
Láncszemeket találok, amik egy-egy dolgot összekapcsolnak, amire még nem jött rá senki!
„ A semmiből Valamit csinálni!”  „Szarból várat építeni!”
 Tele van a fiók ötletekkel – valaki valósítsa már meg! „Fogjuk meg és vigyétek!”
De nem fogok hozzá, mert addig azzal az eggyel  foglalkozom, és nem jövök rá új dolgokra! Valamiről lemaradok, valamit nem veszek észre!
Ha esetleg másnak is eszébe jut ugyan az (volt már ilyen!) és megcsinálta, akkor azt mondom: megint béna voltam! Legközelebb sem lépek, mert megint béna leszek!
Vigasztalás: de ÉN úgysem tudtam volna profitálni belőle, mert nem vagyok elég ügyes!
„ És különben is: Pénz nélkül nem lehet semmit csinálni!”
Ugye, hogy más is rájön dolgokra? Nem is vagyok olyan nagy szám!
Mennyit kellett volna foglalkozni   a megvalósítással! Így legalább nem pazaroltam az időmet!
És különben is! Nincs is önbizalmam ehhez! Úgysem lett volna jó és nem lenne rá kíváncsi senki!
Magamnak meg minek? El vagyok ÉN itt!
 „Csak ülök a babérjaimon!”    „Senkit nem zavarok.”
 „Senkinek nem vagyok az útjában.” „ Senkinek nem kell foglalkoznia velem.” „ Úgy sem vagyok jó semmire!” „ Még egy nyomorult Célt sem tudok kitalálni!”   J J J

2013. március 25., hétfő

Többen vagyok?

Egy, ki kritizál
Tőled távol áll.
Egy, ki lenéz
bármerre mész.
Egy, ki mindentől fél
s körülötte tágas a tér.
Egy, ki gondolja rossz
s lakik benne gonosz.
Egy, ki várja, hogy szeresd
s érte mindent megtesz.
Egy, ki segít, de izibe
s keveri a szart a bilibe.
Egy, ki dühös
ha mondod büdös.
Egy, ki utálatos
ha utánad egy tálat elmos.
Egy, ki magát ostorozza
s gondjait sokszorozza.
Egy, ki mindig menekül
s közben csak a seggén ül.
Egy, kinek tömeg nem kell
s maga köré falat épít ezerrel.
Egy, ki gondolja tudatlan
s tudást hajszol lankadatlan.
Egy, ki ott van Veled
Agytalan, figyel s Szeret.




2013. március 22., péntek


MAGamnak és NEKED SzerETETtel!

AGY(s ÁGY vagy HAS)menéseim MAGamtól és TŐled, hiszen egy TŐről FAKADunk, és SÍRva is FAKK Adunk ( mert nincs még FA Quadunk), vagy DALra meg TÁNCra aztán RÁNCra a MOSOLYtól és SZAR kalábra a SZEM körül és KÖRÜL-BELÜL (Mint KÖR ÜL, úgy BÉL ÜL! ) ÍRom és VÍVom  hARCom MAGamért, amit nem baj, ha csak MAGA(M) ért!
( Na most jól megszívattam a hejesírás ellenőrzőt!!! J  )
MINDen ÉRTem VAN, hogy ami VAN az ÉLETemben azt meg ÉRTsem?
CSIPegetek MAGamból – CSIPEGjetek MAGomból.

Talán legelőször 2011. december 31.
ÖNmeghaladás helyett Önmegelőzés J

Ha tükörkoporsóba zár az élet
s minden oldalról magad véled
felfedezni, s nem ismered.

Ha újra magadba ütközöl
s magad ellen küszködöl
az milyen élet?

Szorítanak a képeid
Rád telepszenek léteid
Így sóhajt a lélek:

Legalább egy oldal lenne üvegből,
hogy lássam magam, ott kívül :
Vagyok! S szabad!